A Lüders-folyásról beszélgettünk a ChatGPT-vel: 3. beszélgetés

Az ebben a bejegyzésben elemzett gondolatkísérlet, nevezzük ezt második gondolatkísérletnek, szerves folytatását képezi az előző bejegyzésben ismertetettnek. Ez első pillanatra nehezen lesz fölismerhető. Az első gondolatkísérletben azt vizsgáltuk, hogy hogyan módosul a szakítódiagram kezdeti szakaszának alakja attól függően, hogy a Lüders-folyás a mérőhosszon belül, illetve azon kívül indul meg, és azt is vizsgáltuk, hogy hogyan alakul a helyzet akkor, ha a Lüders-front éppen a mérőhossz egyik végpontjában indul el. Tehát három esetet vizsgáltunk, és ehhez három szakítóvizsgálatot hajtottunk végre gondolatban. A most ismertetendő gondolatkísérletben pedig a 80mm-es jeltávolságon belül annak felénél is kijelöltünk egy X pontot, és így az AB jeltáv mellett az AX és XB jeltávon is mérjük a szakítódiagram kezdeti szakaszát, mégpedig úgy, hogy a folyás az AX szakaszon belül indul meg. Ennek a kísérleti elrendezésnek az a lényege, hogy egy és ugyanazon terhelési ciklus mellett egyidejűleg tudunk felvenni három szakítódiagramot, pontosabban annak kezdeti szakaszát, és így ezek összehasonlításából alapvető következtetésekre juthatunk. Az összehasonlításkor ne felejtsük el, hogy ebben az esetben eltérő jeltávon meghatározott diagramokról van szó.

Már az első gondolatkísérletben is feltűnhetett, hogy a felső és alsó folyáshatárt kijelölő pontokat összekötő, közelítőleg egyenesnek tekinthető szakasz meredeksége eltérő, ez még egyértelműbben látható a második gondoltkísérlet szakítódiagram-részleteiből. Különösen figyelemre méltó az, hogy ez a görbeszakasz abban az esetben, ha a Lüders-folyás a mérőszakaszon kívül indul meg, akkor szinte egybeesik a próbatest felterhelésekor adódó rugalmas alakváltozását jellemző egyenessel. Joggal vetődik fel tehát a kérdés, hogy a felső és alsó folyáshatárt összekötő, és első közelítésben egyenesnek tekinthető görbeszakasznak mi a fizikai jelentése, és ezt a meredekséget hogyan nevezi a nemzetközi szakirodalom.

Úgy érezzük, hogy a második gondolatkísérletet egy digitális technikával felszerelt anyagvizsgáló laborban – például egy TDK munka keretében – célszerű lenne megvalósítani.

Olvass tovább

A Lüders-folyásról beszélgettünk a ChatGPT-vel: 2. beszélgetés

A mesterséges intelligenciáról, pontosabban annak mikéntjéről sokan és sokfélét beszélnek. Gyakran elhangzik az a vélemény, miszerint a mesterséges intelligencia programok eszköznek tekintendők, eszközként funkcionálnak. Véleményünk szerint az ilyen fajta megközelítés erősen leszűkíti a MI szerepét. Ennél sokkal reálisabb és szélesebb körű értelmezésre mutat példát a jelen bejegyzésben bemutatott gondolatkísérlet. Gondolatkísérletünkben a lágyacélok Lüders-folyásáról beszélgettünk a ChatGPT-vel, de ehhez a beszélgetéshez a programnak létre kellett hoznia magát a vizsgáló berendezést, magát az eszközt is. Ez viszont önellentmondást jelent, hiszen az eszköznek magát kellett létrehoznia. Ezt az ellentmondást csak úgy hidalhatjuk át, ha a MI lehetőségeit szélesebb körűen értelmezzük, beleértve annak intelligencia képességeit. Ez utóbbi különösen akkor mutatkozik meg, ha nem direkt kérdésekre keresünk választ a MI-vel, hanem problémára, jelenségre várunk magyarázatot.  Tipikusan ez a helyzet alakult ki a Lüders-folyás jelenségéről folytatott beszélgetés során, amikor is a Lüders-folyás a szakítópróbatesten belüli lokalizációjának szerepét elemeztük, és ebből az egyszerű gondolatkísérletből eljutottunk arra a következtetésre, miszerint ez a tárgyalásmód már átvezet a hagyományos szemléletmódból a napjainkban elfogadott korszerűbbe. Még tovább jutottunk akkor, amikor a lágyacélok szakítódiagramja kezdeti szakaszának a Lüders-folyás kialakulásának helyétől való függését tárgyaltuk, hiszen ekkor már az igazán korszerű lokalizációs elméletekhez vezető irányba indultunk el.

Olvass tovább

A Lüders-folyásról beszélgettünk a ChatGPT-vel: 1. beszélgetés

Bizonyára nem kell különösképpen indokolnunk, hogy a Lüders-nyúlásról, mint fémtani jelenségről szóló beszélgetések sorát éppen egy szakítóvizsgálatról, pontosabban annak eredményéről, a szakítódiagramról szóló konzultációval kezdjük. Az is érthető, hogy az adott esetben a figyelmünk elsősorban a szakítódiagram x tengelyén feltüntetett mennyiség tartalmának fizikailag helyes értelmezésére koncentrálódik. Már az erről szóló elemzés is szakmailag érdekes eredményt adott, de számunkra minden bizonnyal fontosabb az a megállapítás, miszerint az anyagtudományi jelenségek értelmezésekor mindig a fizikai valóságból kell kiindulni, és ha erre az alapgondolatra építjük a készülő jegyzetünket, akkor az a nemzetközileg elfogadott felfogásnak fog megfelelni.

Olvass tovább

ChatGPT-s beszélgetések a legacélosabb fémtani jelenségről, a Lüders-folyásról

Álalános emberi tapasztalat, hogyha egy hosszan tartó és sikeres emberi vagy munkakapcsolat valamilyen belső vagy külső okból megszakad, akkor szinte szükségszerű, hogy az ember keresi ennek a kapcsolatnak valamilyen folytatási lehetőségét. Úgy gondoljuk – és reméljük, – hogy hasonló érzésekkel fejeztük be a Diszlokáció a műszaki gyakorlatban nevű munkacsoport munkáját a Groma István professzor meghívására, a tanszéki tárgyalótermében megtartott záróértekezlet után is. A munkacsoportban végzett munka folytatásának egyik lehetőségét a Bereczki Péter által felajánlott alapítványi támogatással tervezett jegyzetírás jelenti. Az elmúlt, mintegy három hónap történései ennek realitását bizonyítják. Ugyanakkor az elmúlt hónapok történései egy másik folytatási lehetőségre is ráirányították a figyelmünket. Mucsi András habilitációs védése során a Verő Balázs által feltett folyási jelenséggel kapcsolatos kérdése elindította azt a folyamatot, amely a mai napig mintegy tíz ChatGPT-s beszélgetéshez vezetett. Ezen ChatGPT-s beszélgetéssorozat résztvevői felelevenítették az e témakörben létrejött korábbi kapcsolataikat és próbáltak magyarázatot találni több, a mai napig sem teljes mértékben tisztázott jelenségre. További cél volt az, hogy az egyetemi szintű képzésekben a konvencionálisan folyási jelenséggel kapcsolatosan oktatott tananyagot közelebb hozzuk a korabeli és a mai korszerű módszerekre alapuló vizsgálati eredményekhez. Ebben a munkában folyamatosan támaszkodhattunk és fogunk is támaszkodni Fekete Balázsnak, a munkacsoport egyik előadójának és aktív tagjának konzultációira. Ezeket a beszélgetéseket fogjuk ezen a blogon közölni.

Olvass tovább