Az ebben a bejegyzésben elemzett gondolatkísérlet, nevezzük ezt második gondolatkísérletnek, szerves folytatását képezi az előző bejegyzésben ismertetettnek. Ez első pillanatra nehezen lesz fölismerhető. Az első gondolatkísérletben azt vizsgáltuk, hogy hogyan módosul a szakítódiagram kezdeti szakaszának alakja attól függően, hogy a Lüders-folyás a mérőhosszon belül, illetve azon kívül indul meg, és azt is vizsgáltuk, hogy hogyan alakul a helyzet akkor, ha a Lüders-front éppen a mérőhossz egyik végpontjában indul el. Tehát három esetet vizsgáltunk, és ehhez három szakítóvizsgálatot hajtottunk végre gondolatban. A most ismertetendő gondolatkísérletben pedig a 80mm-es jeltávolságon belül annak felénél is kijelöltünk egy X pontot, és így az AB jeltáv mellett az AX és XB jeltávon is mérjük a szakítódiagram kezdeti szakaszát, mégpedig úgy, hogy a folyás az AX szakaszon belül indul meg. Ennek a kísérleti elrendezésnek az a lényege, hogy egy és ugyanazon terhelési ciklus mellett egyidejűleg tudunk felvenni három szakítódiagramot, pontosabban annak kezdeti szakaszát, és így ezek összehasonlításából alapvető következtetésekre juthatunk. Az összehasonlításkor ne felejtsük el, hogy ebben az esetben eltérő jeltávon meghatározott diagramokról van szó.
Már az első gondolatkísérletben is feltűnhetett, hogy a felső és alsó folyáshatárt kijelölő pontokat összekötő, közelítőleg egyenesnek tekinthető szakasz meredeksége eltérő, ez még egyértelműbben látható a második gondoltkísérlet szakítódiagram-részleteiből. Különösen figyelemre méltó az, hogy ez a görbeszakasz abban az esetben, ha a Lüders-folyás a mérőszakaszon kívül indul meg, akkor szinte egybeesik a próbatest felterhelésekor adódó rugalmas alakváltozását jellemző egyenessel. Joggal vetődik fel tehát a kérdés, hogy a felső és alsó folyáshatárt összekötő, és első közelítésben egyenesnek tekinthető görbeszakasznak mi a fizikai jelentése, és ezt a meredekséget hogyan nevezi a nemzetközi szakirodalom.
Úgy érezzük, hogy a második gondolatkísérletet egy digitális technikával felszerelt anyagvizsgáló laborban – például egy TDK munka keretében – célszerű lenne megvalósítani.