Volt egyszer egy VASKUT

30 év múltán sem felejtjük el egymást

Közeledik a Budapesti Vasipari Kutató és Fejlesztő Vállalat felszámolásának 30. évfordulója. Nekem 1993. szeptember 30-án szűnt meg intézeti munkaviszonyom, majd a Bay Zoltán Kutatási Alapítvány munkatársa lettem, amely ugyanabban az épületben működött, mint a VASKUT.

Volt VASKUT-asok lelkes kis csapata 2023. május 25-re találkozót szervezett a telephelyen, folytatva a COVID járvány miatt megszakított személyes találkozások, visszaemlékezések sorát. Erről a találkozóról az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület honlapjának Hírlevél rovatában Pálos Endre tollából részletes, fényképekkel illusztrált beszámoló olvasható (pdf – új ablakban nyílik meg).

Joggal vetődhet fel a kérdés, miért van szükség egy hasonló jellegű anyag megjelentetésére az anyagtudomany.eu blogomon.

Olvass tovább

Emlékezés Prohászka János professzorra

Szakmánk, a műszaki anyagtudomány nagyjaira való emlékezés mindannyiunk kötelessége. E feladat teljesítésekor azonban különös gondossággal kell mondatainkat megfogalmazni, hiszen a visszaemlékező sorokat olvashatják olyanok, akik még személyesen ismerték,
és vannak olyanok, akik már csak a visszaemlékezések alapján alkotnak képet róla. Vigyázni kell arra, hogy a visszaemlékező sorok ne torzítsák a kialakult képet, illetve az új generációkban is helyes kép alakuljon ki a professzor személyéről. Arra még fokozottabban kell figyelemmel lenni, hogy a személyes visszaemlékezés ne a visszaemlékezőről, hanem róla szóljon.

Olvass tovább

Visszatekintés negyedszázad távlatából – A XIII. Országos Anyagtudományi Konferencia nyitóelőadása

OATK 25

A XIII. Országos Anyagtudományi Konferenciát 2021. október 10–12. között Balatonkenesén rendezte meg a konferencia szervező- és tudományos bizottsága. Ez a konferencia jubileuminak tekinthető, hiszen mintegy negyedszázada indították útjára ezt a sorozatot a konferencia kezdeményezői, dr. Zsámbok Dénes, a Dunaferr Dunai Vasmű kutatási osztályának akkori vezetője és dr. Verő Balázs, a BAYATI tudományos csoportvezetője. A kezdeményezők közösen dolgozták ki a XIII. konferencia megnyitó előadását, amellyel végül is én nyitottam meg a konferenciát. Az előadás szövegét az alábbiakban változatlanul közlöm.

Verő Balázs az OATK nyitóelőadását tartja

Visszatekintés negyedszázad távlatából

1997. október 29-én nagy volt a nyüzsgés a DUNAFERR Dunai Vasmű Lemezalakító Kft-jének szabadidőközpontjánál a Duna-parton. A helybeliek érdeklődve kérdezték: mi ez a sürgés-forgás? Részünkről a válasz egyszerű volt: itt rendezzük az I. Országos Anyagtudományi és Anyaginformatikai Konferenciát. A konferencia egynapos volt, a délelőtti szekcióban az anyagtudományról alkotott képünket próbáltuk megfogalmazni, majd a DUNAFERR vezetői a vállalatcsoport jövőképéről és az anyagtudománynak a cég jövőképe kialakításában játszott szerepéről számoltak be.

Olvass tovább

Az anyagtudomány fogalmi körének változása

Bevezetés

Talán nem tűnik szerénytelenségnek, hogy édesapám, Verő József, és a saját szakmai pályafutásomat – legalábbis időben, némi átfedéssel – összekapcsolva világítom meg az anyagtudományról alkotott képünk változásának folyamatát.

Édesapám szakmai pályafutása a ’20-as évek vége felé kezdődött, és a ’30-as évek elején, a Berlinben töltött ösztöndíjas évek alatt kapott új lendületet. A berlini Technische Hochschulén a metallográfia tudománya legnagyobb személyiségeinek előadásait hallgathatta, és vehetett részt gyakorlataikon. Olyan nevekre kell gondolni, mint például Tammann vagy Guertler professzorok, akikkel Sopronba visszatérve is levelezési kapcsolatban maradt. Azt is érdemes megjegyezni, hogy Hitler hatalomra jutásáig Berlin jelentette a fizika, a kémia és az alkalmazott tudományok szellemi központját. A fizika fejlődésében meghatározó szerepet játszottak azok a magyar tudósok, akiknek Amerikába emigrálva később döntő szerepük volt az atomfegyver kifejlesztésében.

Olvass tovább

Milyen típusú kérdésekkel, problémákkal foglalkozunk az Anyagtudomány.eu-n?

Szakmai pályafutásom során kétféle feladattal, problémával találtam magam szembe.

Ezeknek egyik csoportját azok az esetek képezik, amelyek valamely külső oktató- vagy kutatóhelyen, vagy az iparban merültek fel, és megkeresés révén fordultak hozzám vagy hozzánk. Ezeknek a feladatoknak a bemutatása egy-egy esettanulmány formájában lehetséges, de természetesen voltak olyan feladatok is, amelyek egy-egy nagyobb volumenű és több éven át tartó kutatási feladat során merültek fel. Ezek részletes ismertetése értelemszerűen nem lehetséges, ezekből a kutatási témákból csak azokat a momentumokat mutatom be, amelyek a kutatási téma megoldásában meghatározó szerepet játszottak.

A tisztázandó kérdések másik csoportjába azok tartoznak, amelyekkel ismereteim bővítése során szembesültem, vagyis a hazai és külföldi szakirodalom tanulmányozása során merültek fel bennem olyan kérdések, amelyekre választ akartam kapni.