Groma István, az ELTE Anyagfizikai Tanszéke professzorának előadása két részre tagozódott. Az első részben azokat a diszlokációkkal kapcsolatos, alapvető ismereteket mutatta be, amelyek alapján értelmezhető, hogy a tiszta réznél miért „jobb” szerkezeti anyag a bronz, illetve az acél miért múlja felül a tiszta vas tulajdonságait. Groma István professzor több évtizedes tapasztalatából kiindulva, a témakör minden lényeges elemét érintve tárgyalta azokat a jelenségeket, amelyek szükségesek a kristályos anyagok képlékeny alakváltozásakor bekövetkező tulajdonságváltozások, elsősorban az alakítási keményedés értelmezéséhez. Hangsúlyozta, hogy ebben a folyamatban kezdeményező szerepet játszottak a magyar kutatók is, nevezetesen Orován Egon és Polányi Mihály. Az előadás kiemelkedően érdekes része az a szuperszámítógéppel készített szimuláció, amely mintegy egymilliárd atom kristályban való elrendeződését mutatja, láthatóvá téve a hibaszerkezet bizonyos elemeinek megjelenését is. Az előadás változatlan formájában kiválóan megfelel egy diszlokációkkal magasabb szinten foglalkozó csoport számára készített bevezetőnek, míg az egyes felvetett témákat kibővítve akár egy diszlokációs előadássorozat tematikájának is tekinthető.
Az előadás második részében átfogó képet kapunk Az Anyagfizika Tanszéknek a kristályos anyagok reális szerkezetével kapcsolatos kutatási tevékenységéről, és ezen belül külön hangsúllyal az előadónak az eredményekhez való személyes hozzájárulásáról. A nagyon kis méretű minták alakváltozás-feszültség görbéjén tapasztalt anomáliák leírására szolgáló matematikai összefüggés lényegi korrekciójával az előadó kiemelkedő eredményt ért el. Az Anyagfizika Tanszék a röntgendiffrakciós profilanalízis nemzetközileg ismert, legmagasabb szintű technikáját alkalmazva ezen a területen már régóta a vezető hazai intézmény. Újabb lehetőséget kínál a reális szerkezet kutatására a nagy felbontású, visszaszórtelektron-diffrakciós eljárás (HR-EBSD), amely a TEM-es eljáráshoz képest nagyobb méretű mintákról is képes a minta belső feszültségéről információt szolgáltatni. Teljesen új területet jelent az úgynevezett mikrooszlopok pásztázó elektronmikroszkópos vizsgálata, amelynek során az ionsugaras megmunkálással előállított minták deformációja közben keletkező akusztikus jeleket detektálják a deformáció mértékének függvényében, és ennek alapján vonnak le következtetéseket az alakváltozás elemi mechanizmusára. Ez utóbbi területen a tanszék nemzetközi kutatást tervez.
Groma István professzor előadása végén a mérnöktársadalom számára fogalmazott meg üzenetet.
Az előadás ezen erre a linkre kattintva megtekinthető: https://drive.google.com/file/d/1fxA0eaYIL-q-60JsahSvUTpdKWLEjA6B/view?usp=sharing