A Diszlokáció a műszaki gyakorlatban elnevezésű munkacsoport ez évi harmadik – és összességében már nyolcadik – értekezletét 2026. március 25-én tartotta, amelyen a lágyacélok talán legjellegzetesebb viselkedéséről, a nemfolytonos rugalmas-képlékeny alakváltozási átmenetről, dr. Mucsi András, gépészmérnök, tartott előadást. Az előadó szakmai életrajza és előadásának rövid kivonata az alábbiakban olvasható.
Mucsi András rövid szakmai életrajza
2010-ben szerzett gépészmérnöki alapképzési oklevelet az Óbudai Egyetemen, CAD-CAM szakirányon, majd 2012-ben a BME-n gépészmérnöki mesterképzési oklevelet az Anyagtechnológia szakirányon. 2015-ben védte meg doktori értekezését A képlékenyalakításra szánt, alumíniummal csillapított lágyacél szalagok gyártástechnológiájának fémtani háttere címmel.
2010-től az Óbudai Egyetemen és a BME-n is anyagtudományi, technológiai, képlékenyalakítási és modellezési tantárgyakat oktatott.
2017-től főállásban az ISD Dunaferr Dunai Vasmű Zrt. Központi Technológia szakértőjeként dolgozott, egészen a gyár felszámolásáig. A gyárban a stratégiai jelentőségű minőséghibák gyökérokainak feltárása, kezelése és megszüntetése, gyártmányfejlesztés, adatelemzés, előrejelzések készítése, gyártásbiztonság, energiahatékonyság, termelékenységnövelés voltak a fő feladatai.
Jelenleg az Óbudai Egyetemen anyagismereti, anyagtechnológiai és hőtani modellezéssel kapcsolatos tantárgyakat oktat.
Mucsi András előadásának rövid kivonata
A nemfolytonos rugalmas-képlékeny átmenetet (a továbbiakban: folyási jelenség) mutató anyagok képlékenyalakításakor lokalizált alakváltozási sávok, ún. folyás- vagy törésvonalak jöhetnek létre. Az előadás a melegen hengerelt, lágyacél szalagok feldolgozásakor kialakuló törésvonalasságra fókuszál. Az acélszalagok feldolgozása, bevonatolása és a késztermék gyártása során esztétikai hibának minősülnek a lokális alakváltozási sávok, emiatt kiemelt szerephez jut kialakulásuk megelőzése.
A felületi alakváltozási sávok keletkezése a melegen hengerelt acéltekercs lefejtésekor, illetve a lefejtett szalagnak a gyártósoron belüli, egyes gépegységeken való áthaladása közben történik. A törésvonalak a makroskálán észlelhető megjelenési formájukat tekintve eltérő szélességű (1–7 mm) és hosszúságú (50–400 mm), váltakozóan fényes-matt sávok, melyek nagyrészt keresztirányban, azaz a hengerlési irányra merőlegesen helyezkednek el. A matt sávokon belül erőteljesen lokalizált alakváltozás figyelhető meg, jól elkülöníthető, mikroalakváltozási sávok, ún. mikroszkópos törésvonalak formájában. Ez utóbbiak 3–10 mikrométer széles, a lemez eredeti felületétől 2–5 mikrométerrel az anyagvastagsági irányba besüllyedt, lokalizált deformációs sávok. Az előadásban szó esik a makroszkópos és a mikroszkópos törésvonalak lehetséges kialakulási mechanizmusairól, illetve a megelőzési praktikákról is.
A munkabizottság ülésén, annak állandó tagjai mellett az előadó által meghívott vendégek is részt vettek. A gazdag kép- és ábraanyaggal illusztrált, gondosan összeállított előadást élénk és tartalmas szakmai vita követte.
A munkacsoport a március 25-i ülésen további három kérdéssel is foglalkozott Dobránszky János előterjesztésében. Megbeszéltük a képlékeny alakváltozás elméletének fejlődésében meghatározó szerepet játszó magyar kutatók emlékének megőrzésével kapcsolatos feladatainkat, fókuszálva Orován Egon és Polányi Mihály munkásságára. Foglalkoztunk továbbá a képlékeny alakváltozás diszlokációs elméletének a műszaki felsőoktatásban jelenleg használatos tananyagának a mesterséges intelligencia, mint eszköz segítségével való fejlesztésével. A harmadik napirendi pontban a munkacsoport a Groma István professzor javaslata alapján személyes részvétellel tartandó záróértekezletéről egyeztettünk.
Dr. Mucsi András előadásának videófelvétele az alábbi linken érhető el: https://drive.google.com/file/d/1ZXU_eH7597Fx6hgth0Pxg3xDcFeMeTMt/view?usp=drive_link