Bizonyára nem kell különösképpen indokolnunk, hogy a Lüders-nyúlásról, mint fémtani jelenségről szóló beszélgetések sorát éppen egy szakítóvizsgálatról, pontosabban annak eredményéről, a szakítódiagramról szóló konzultációval kezdjük. Az is érthető, hogy az adott esetben a figyelmünk elsősorban a szakítódiagram x tengelyén feltüntetett mennyiség tartalmának fizikailag helyes értelmezésére koncentrálódik. Már az erről szóló elemzés is szakmailag érdekes eredményt adott, de számunkra minden bizonnyal fontosabb az a megállapítás, miszerint az anyagtudományi jelenségek értelmezésekor mindig a fizikai valóságból kell kiindulni, és ha erre az alapgondolatra építjük a készülő jegyzetünket, akkor az a nemzetközileg elfogadott felfogásnak fog megfelelni.
Anyagtudomány
ChatGPT-s beszélgetések a legacélosabb fémtani jelenségről, a Lüders-folyásról
Álalános emberi tapasztalat, hogyha egy hosszan tartó és sikeres emberi vagy munkakapcsolat valamilyen belső vagy külső okból megszakad, akkor szinte szükségszerű, hogy az ember keresi ennek a kapcsolatnak valamilyen folytatási lehetőségét. Úgy gondoljuk – és reméljük, – hogy hasonló érzésekkel fejeztük be a Diszlokáció a műszaki gyakorlatban nevű munkacsoport munkáját a Groma István professzor meghívására, a tanszéki tárgyalótermében megtartott záróértekezlet után is. A munkacsoportban végzett munka folytatásának egyik lehetőségét a Bereczki Péter által felajánlott alapítványi támogatással tervezett jegyzetírás jelenti. Az elmúlt, mintegy három hónap történései ennek realitását bizonyítják. Ugyanakkor az elmúlt hónapok történései egy másik folytatási lehetőségre is ráirányították a figyelmünket. Mucsi András habilitációs védése során a Verő Balázs által feltett folyási jelenséggel kapcsolatos kérdése elindította azt a folyamatot, amely a mai napig mintegy tíz ChatGPT-s beszélgetéshez vezetett. Ezen ChatGPT-s beszélgetéssorozat résztvevői felelevenítették az e témakörben létrejött korábbi kapcsolataikat és próbáltak magyarázatot találni több, a mai napig sem teljes mértékben tisztázott jelenségre. További cél volt az, hogy az egyetemi szintű képzésekben a konvencionálisan folyási jelenséggel kapcsolatosan oktatott tananyagot közelebb hozzuk a korabeli és a mai korszerű módszerekre alapuló vizsgálati eredményekhez. Ebben a munkában folyamatosan támaszkodhattunk és fogunk is támaszkodni Fekete Balázsnak, a munkacsoport egyik előadójának és aktív tagjának konzultációira. Ezeket a beszélgetéseket fogjuk ezen a blogon közölni.
A diszlokációs munkacsoport hagyatéka
A legutóbbi bejegyzésünk lényegében a diszlokációs munkacsoport záróértekezletének emlékeztetője volt, amelyben a hozzászólók mondanivalójának legfontosabb elemeit tettük közzé. Azt kértük ugyanis az előkészítő munka során a résztvevőktől, hogy mondják el röviden, mit tartanak saját tevékenységükben, illetve a többi résztvevő munkájában különösen figyelemre méltónak. A hozzászólások közül bizonyára sokuknak felkeltette az érdeklődésüket S. Tóth László professzornak a Taylor összefüggés néhol helytelen alkalmazásáról megfogalmazott mondatai. Amikor Dobránszky Jánossal az emlékeztetőt összeállítottuk, megfogalmazódott bennünk az az ötlet, hogy de jó lenne erről a témáról egy munkacsoport ülésen belül vitatkozni, azt megbeszélni. Mivel erre a záróértekezlet után lehetőség már nem nyílik, úgy gondoltuk, hogy megkérjük a ChatGPT-t, hogy fejtse ki részletesen a Taylor összefüggéssel kapcsolatos véleményét. A bevezető szöveg után ennek a Jánossal közösen készült chates beszélgetésnek a teljes anyagát közöljük, utalva arra, hogy a beszélgetésben a tervezett jegyzettel kapcsolatban is kapunk hasznos tanácsokat.
Ismét megrendezték Kecskeméten a Műszaki Anyagtechnológiai Szakmai Konferenciát, a MASZK-ot
A Műszaki Anyagtechnológiai Szakmai Konferenciát, az ún. MASZK-ot, négy alkalommal rendezte meg a GAMF 2019 és 2023 között. Három év kihagyás után a konferencia, a „Mi, Akik Szeretjük a Képlékenyalakítást” (ugyancsak MASZK becenévre hallgató) különkiadással tért vissza, amely keretében köszöntöttük a 80. születésnapját ünneplő Danyi József tanár urat, a GAMF korábbi főigazgatóját, a Kecskeméti Főiskola korábbi rektorát, a Mechanikai Technológiai Tanszék korábbi tanszékvezetőjét és nem utolsó sorban a képlékenyalakítás, lemezalakítás és kapcsolódó tantárgyak odaadó oktatóját, közel ötven éven át.
Határ a világűr – és a döntések ára. Mérnöki munkám a Kennedy Űrközpontban és a Challenger tanulságai
A diszlokáció a műszaki gyakorlatban munkacsoport ez évi negyedik, május 23-án tartott, ülésén Fekete Balázs – gépészmérnök, PhD – a blogbejegyzés címével azonos címmel tartott mintegy másfél órás előadást. Ez a bejegyzés a nagy érdeklődést kiváltó előadás diasorát tartalmazza. Az előadásról Dobránszky János, a bizottság társelnöke videofelvételt készített, amely az általa kezelt munkanaplóban érhető el. Azok a kollégák, aki nem tagjai a munkabizottságnak, az előadás anyagát ezen a linken érhetik el:
Volt egyszer egy VASKUT
30 év múltán sem felejtjük el egymást
Közeledik a Budapesti Vasipari Kutató és Fejlesztő Vállalat felszámolásának 30. évfordulója. Nekem 1993. szeptember 30-án szűnt meg intézeti munkaviszonyom, majd a Bay Zoltán Kutatási Alapítvány munkatársa lettem, amely ugyanabban az épületben működött, mint a VASKUT.
Volt VASKUT-asok lelkes kis csapata 2023. május 25-re találkozót szervezett a telephelyen, folytatva a COVID járvány miatt megszakított személyes találkozások, visszaemlékezések sorát. Erről a találkozóról az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület honlapjának Hírlevél rovatában Pálos Endre tollából részletes, fényképekkel illusztrált beszámoló olvasható (pdf – új ablakban nyílik meg).
Joggal vetődhet fel a kérdés, miért van szükség egy hasonló jellegű anyag megjelentetésére az anyagtudomany.eu blogomon.
Emlékezés Prohászka János professzorra
Szakmánk, a műszaki anyagtudomány nagyjaira való emlékezés mindannyiunk kötelessége. E feladat teljesítésekor azonban különös gondossággal kell mondatainkat megfogalmazni, hiszen a visszaemlékező sorokat olvashatják olyanok, akik még személyesen ismerték,
és vannak olyanok, akik már csak a visszaemlékezések alapján alkotnak képet róla. Vigyázni kell arra, hogy a visszaemlékező sorok ne torzítsák a kialakult képet, illetve az új generációkban is helyes kép alakuljon ki a professzor személyéről. Arra még fokozottabban kell figyelemmel lenni, hogy a személyes visszaemlékezés ne a visszaemlékezőről, hanem róla szóljon.
Visszatekintés negyedszázad távlatából – A XIII. Országos Anyagtudományi Konferencia nyitóelőadása
A XIII. Országos Anyagtudományi Konferenciát 2021. október 10–12. között Balatonkenesén rendezte meg a konferencia szervező- és tudományos bizottsága. Ez a konferencia jubileuminak tekinthető, hiszen mintegy negyedszázada indították útjára ezt a sorozatot a konferencia kezdeményezői, dr. Zsámbok Dénes, a Dunaferr Dunai Vasmű kutatási osztályának akkori vezetője és dr. Verő Balázs, a BAYATI tudományos csoportvezetője. A kezdeményezők közösen dolgozták ki a XIII. konferencia megnyitó előadását, amellyel végül is én nyitottam meg a konferenciát. Az előadás szövegét az alábbiakban változatlanul közlöm.
Visszatekintés negyedszázad távlatából
1997. október 29-én nagy volt a nyüzsgés a DUNAFERR Dunai Vasmű Lemezalakító Kft-jének szabadidőközpontjánál a Duna-parton. A helybeliek érdeklődve kérdezték: mi ez a sürgés-forgás? Részünkről a válasz egyszerű volt: itt rendezzük az I. Országos Anyagtudományi és Anyaginformatikai Konferenciát. A konferencia egynapos volt, a délelőtti szekcióban az anyagtudományról alkotott képünket próbáltuk megfogalmazni, majd a DUNAFERR vezetői a vállalatcsoport jövőképéről és az anyagtudománynak a cég jövőképe kialakításában játszott szerepéről számoltak be.
Az anyagtudomány fogalmi körének változása
Bevezetés
Talán nem tűnik szerénytelenségnek, hogy édesapám, Verő József, és a saját szakmai pályafutásomat – legalábbis időben, némi átfedéssel – összekapcsolva világítom meg az anyagtudományról alkotott képünk változásának folyamatát.
Édesapám szakmai pályafutása a ’20-as évek vége felé kezdődött, és a ’30-as évek elején, a Berlinben töltött ösztöndíjas évek alatt kapott új lendületet. A berlini Technische Hochschulén a metallográfia tudománya legnagyobb személyiségeinek előadásait hallgathatta, és vehetett részt gyakorlataikon. Olyan nevekre kell gondolni, mint például Tammann vagy Guertler professzorok, akikkel Sopronba visszatérve is levelezési kapcsolatban maradt. Azt is érdemes megjegyezni, hogy Hitler hatalomra jutásáig Berlin jelentette a fizika, a kémia és az alkalmazott tudományok szellemi központját. A fizika fejlődésében meghatározó szerepet játszottak azok a magyar tudósok, akiknek Amerikába emigrálva később döntő szerepük volt az atomfegyver kifejlesztésében.
Milyen típusú kérdésekkel, problémákkal foglalkozunk az Anyagtudomány.eu-n?
Szakmai pályafutásom során kétféle feladattal, problémával találtam magam szembe.
Ezeknek egyik csoportját azok az esetek képezik, amelyek valamely külső oktató- vagy kutatóhelyen, vagy az iparban merültek fel, és megkeresés révén fordultak hozzám vagy hozzánk. Ezeknek a feladatoknak a bemutatása egy-egy esettanulmány formájában lehetséges, de természetesen voltak olyan feladatok is, amelyek egy-egy nagyobb volumenű és több éven át tartó kutatási feladat során merültek fel. Ezek részletes ismertetése értelemszerűen nem lehetséges, ezekből a kutatási témákból csak azokat a momentumokat mutatom be, amelyek a kutatási téma megoldásában meghatározó szerepet játszottak.
A tisztázandó kérdések másik csoportjába azok tartoznak, amelyekkel ismereteim bővítése során szembesültem, vagyis a hazai és külföldi szakirodalom tanulmányozása során merültek fel bennem olyan kérdések, amelyekre választ akartam kapni.