Volt egyszer egy nagy csapat

Szerző:

Kállai Gábor írása

Lassan, ismét közeledik az egykori diplomaosztás ideje, amely még ma is megérint. Jövőre már a gyémántdiploma kapujába érkezhetünk, ha Jóistenünk megsegít.

Mottó: (Ernest Hemingway után szabadon)
Búcsú az alma matertől, búcsú az iskolás évektől.
Búcsú a „harcos” évfolyamtársaktól, sajnos sokuktól örökre.
Aki nem ismeri a múltját, nem értheti a jelent,
amely mindig az előttünk álló jövő hordozója.  

Igazán valljuk, hogy fiatalságunk legszebb éveit az alma materben töltöttük. Bár a diplomaosztás után szétszéledtünk az országban, egymástól eltávolodva, eltérő területeken ténykedtünk, de a régi barátság még hosszú évek után is fennmaradt, még ma is tisztelettel nézünk a Társainkra, akikkel éveken keresztül együtt küzdöttünk a kitűzött célunkért, a közös élmények még meg is szépítik múltunkat. Ha találkozunk még ma is tudunk minek örülni, mire büszkének és miért szomorúak lenni. Köszönet érte.

Olvass tovább

Ismét megrendezték Kecskeméten a Műszaki Anyagtechnológiai Szakmai Konferenciát, a MASZK-ot

Szerző:

A Műszaki Anyagtechnológiai Szakmai Konferenciát, az ún. MASZK-ot, négy alkalommal rendezte meg a GAMF 2019 és 2023 között. Három év kihagyás után a konferencia, a „Mi, Akik Szeretjük a Képlékenyalakítást” (ugyancsak MASZK becenévre hallgató) különkiadással tért vissza, amely keretében köszöntöttük a 80. születésnapját ünneplő Danyi József tanár urat, a GAMF korábbi főigazgatóját, a Kecskeméti Főiskola korábbi rektorát, a Mechanikai Technológiai Tanszék korábbi tanszékvezetőjét és nem utolsó sorban a képlékenyalakítás, lemezalakítás és kapcsolódó tantárgyak odaadó oktatóját, közel ötven éven át.

Olvass tovább

A diszlokáció: képlékeny alakváltozás és alakítási keményedés

Szerző:

Groma István, az ELTE Anyagfizikai Tanszéke professzorának előadása két részre tagozódott. Az első részben azokat a diszlokációkkal kapcsolatos, alapvető ismereteket mutatta be, amelyek alapján értelmezhető, hogy a tiszta réznél miért „jobb” szerkezeti anyag a bronz, illetve az acél miért múlja felül a tiszta vas tulajdonságait. Groma István professzor több évtizedes tapasztalatából kiindulva, a témakör minden lényeges elemét érintve tárgyalta azokat a jelenségeket, amelyek szükségesek a kristályos anyagok képlékeny alakváltozásakor bekövetkező tulajdonságváltozások, elsősorban az alakítási keményedés értelmezéséhez. Hangsúlyozta, hogy ebben a folyamatban kezdeményező szerepet játszottak a magyar kutatók is, nevezetesen Orován Egon és Polányi Mihály. Az előadás kiemelkedően érdekes része az a szuperszámítógéppel készített szimuláció, amely mintegy egymilliárd atom kristályban való elrendeződését mutatja, láthatóvá téve a hibaszerkezet bizonyos elemeinek megjelenését is. Az előadás változatlan formájában kiválóan megfelel egy diszlokációkkal magasabb szinten foglalkozó csoport számára készített bevezetőnek, míg az egyes felvetett témákat kibővítve akár egy diszlokációs előadássorozat tematikájának is tekinthető.

Olvass tovább

Ügynöktípusú program a mesterséges intelligencia használatához

Szerző:

Az MTA Műszaki Tudományok Osztálya ATTB keretében működő Diszlokációk a műszaki gyakorlatban munkacsoport megalakításával – kimondva vagy kimondatlanul – az volt a célunk, hogy a képlékeny alakváltozás diszlokációs elméletének tananyagát a műszaki felsőoktatásban a kor nemzetközi színvonalához közelítsük, arra emeljük. A műszaki felsőoktatásban jelenleg is aktív szerepet játszó vezető oktatóktól tudjuk, hogy a diszlokációkkal kapcsolatos ismeretanyagot általában több évtizeddel ezelőtt írt tankönyvekből, monográfiákból oktatják, és sokszor az egyébként gyakorlati szempontból is igen fontos ismeretanyag oktatására szolgáló szűk időkeretbe még ezeknek a viszonylag régi könyvek ismeretanyagának is csak töredéke fér bele. Gondolunk itt például Verő József és Káldor Mihály: Fémtan, Kovács István és Zsoldos Lehel: Diszlokációk és képlékeny alakváltozás, valamint Prohászka János: A fémek és ötvözetek mechanikai tulajdonságai című könyvére.

Olvass tovább

Sikeresen zárult az Artemis II program

Szerző:

Fekete Balázs gépészmérnök, aki jelenleg a NASA rakétahajtómű-tervező mérnöke, a Diszlokáció a műszaki gyakorlatban munkacsoport kérésére beszámolót készített az Artemis II küldetésről, melyet az alábbi képre kattintva lehet megtekinteni (pdf).

Fekete Balázs szakmai életútjának fontosabb állomásai a Határ a világűr – és a döntések ára. Mérnöki munkám a Kennedy Ūrkozpontban és a Challenger tanulságai című, korábban közölt blogbejegyzésben olvashatók.

Lágyacélok nemfolytonos rugalmas-képlékeny alakváltozási átmenete és ennek következményei melegen hengerelt szalagok feldolgozásánál

Szerző:

A Diszlokáció a műszaki gyakorlatban elnevezésű munkacsoport ez évi harmadik – és összességében már nyolcadik – értekezletét 2026. március 25-én tartotta, amelyen a lágyacélok talán legjellegzetesebb viselkedéséről, a nemfolytonos rugalmas-képlékeny alakváltozási átmenetről, dr. Mucsi András, gépészmérnök, tartott előadást. Az előadó szakmai életrajza és előadásának rövid kivonata az alábbiakban olvasható.

Olvass tovább

Nagyméretű energetikai nyomástartó rendszerek szerkezetintegritási elemzéseinek holisztikus koncepciója

Szerző:

A Paksi Atomerőmű további üzemidő-hosszabbítása lehetőségének vizsgálataiban fontos szerepet játszanak a sok szempont elemzésén alapuló szerkezetintegritási számítások

A Diszlokációk a mérnöki gyakorlatban munkacsoport – amely az MTA Műszaki Tudományok Osztálya Anyagtudományi és Technológiai Tudományos Bizottsága keretében működik – ez évi második ülését március 2-án, hétfőn tartotta. Az ülés fő napirendi pontját Fekete Tamás, a HUN-REN Energiatudományi Kutatóközpont csoportvezetője, Nagyméretű energetikai nyomástartó rendszerek szerkezetintegritási elemzéseinek holisztikus koncepciója című előadása jelentette. A témakör számos, szakmailag érdekes kérdését érintő előadást élénk szakmai konzultáció követte.

Olvass tovább

Acélváros születése, iparunk büszkesége-tündöklése és csendes hanyatlása-magánya

Szerző:

Kállai Gábor írása

1. Acélváros születése

Mottó: Természetesnek tűnik, hogy épített környezetünk és a mindennapi életünk egyik legjelentősebb-meghatározó szerkezeti anyaga és stratégiai szereplője az acél.

A korszerű-gazdaságos acéltermék előállítására a térségben egy új város született.  

Amikor 1950 május 2-án az ország közepén, a Duna partján szerényen meghúzódó Pentelei- fennsíkon megtörtént az első kapavágás, egy új város (Sztálinváros később módosítva Dunaújváros) építése-születése kezdődött. Sokan gyanakodva hitték, hogy alig több mint 4 év után már Martin-acél készül az első kemencéből, és 50 évvel később már a hazai acélkohászat „fellegvára”  lesz a Dunai Vasmű. Az ózdi, a diósgyőri és a csepeli kohászok segítették a „kistestvért”.

Olvass tovább

Az MI lesz a harmadik vagy negyedik hivatalos bíráló?

Szerző:

1. Bevezetés

Már egy, mintegy két-három évvel ezelőtt feltöltött egyik cikkben utaltam arra, hogy a mesterségesintelligencia-programok jelentős szerepet játszhatnak majd a műszaki anyagtudomány fejlődésében. (Az anyagtudomany.eu blogomban a következő bejegyzésre utalok: A Frank-Read diszlokációforrás a generatív mesterséges intelligencia célkeresztjében). A technikai ablak és a technológiai ablak közös paramétermezeje által kijelölt feldolgozási ablak értelmezésekor utaltam a számítógépes modellezés és ezen belül a mesterséges intelligencia (MI) szerepének jelentőségére. (Utalás az Új generációs, nagy hozzáadott értékű, többes fázisú acélok az életminőség szolgálatában – egy sikeres pályázat margójára c. bejegyzésre). Az MI fejlődésében – amelynek már legalább tíz éves története van – új korszakot nyitott az úgynevezett generatív MI megjelenése. Napjainkban már a közszolgálati médiumokban is szinte minden nap hallhatunk ennek a technológiának a legkülönbözőbb vonatkozásairól, például az oktatásban a jövőben valószínűleg betöltendő szerepéről. (Hogyan támogathatja a ChatGPT a felsőfokú oktatást?). Mégis úgy érzem, hogy az MI és a generatív MI közötti alapvető különbség nem mindenki számára nyilvánvaló, pedig e nélkül ez utóbbi helyes alkalmazása nem képzelhető el. Amennyiben egy új szakterület fogalmai bekerülnek a hétköznapi beszédbe, az is gyakori, hogy ezeket a fogalmakat azok pontos definíciójának ismerete nélkül használjuk, és ez különösen gyakori, ha ezeket a fogalmakat az angol eredeti betűszavas rövidítésével helyettesítjük, tetézve ezt a bajt azzal is, hogy még a helyes kiejtésre sem ügyelünk.

Olvass tovább