Az MTA Műszaki Tudományok Osztálya ATTB keretében működő Diszlokációk a műszaki gyakorlatban munkacsoport megalakításával – kimondva vagy kimondatlanul – az volt a célunk, hogy a képlékeny alakváltozás diszlokációs elméletének tananyagát a műszaki felsőoktatásban a kor nemzetközi színvonalához közelítsük, arra emeljük. A műszaki felsőoktatásban jelenleg is aktív szerepet játszó vezető oktatóktól tudjuk, hogy a diszlokációkkal kapcsolatos ismeretanyagot általában több évtizeddel ezelőtt írt tankönyvekből, monográfiákból oktatják, és sokszor az egyébként gyakorlati szempontból is igen fontos ismeretanyag oktatására szolgáló szűk időkeretbe még ezeknek a viszonylag régi könyvek ismeretanyagának is csak töredéke fér bele. Gondolunk itt például Verő József és Káldor Mihály: Fémtan, Kovács István és Zsoldos Lehel: Diszlokációk és képlékeny alakváltozás, valamint Prohászka János: A fémek és ötvözetek mechanikai tulajdonságai című könyvére.
anyagtudomany.eu
Sikeresen zárult az Artemis II program
Fekete Balázs gépészmérnök, aki jelenleg a NASA rakétahajtómű-tervező mérnöke, a Diszlokáció a műszaki gyakorlatban munkacsoport kérésére beszámolót készített az Artemis II küldetésről, melyet az alábbi képre kattintva lehet megtekinteni (pdf).
Fekete Balázs szakmai életútjának fontosabb állomásai a Határ a világűr – és a döntések ára. Mérnöki munkám a Kennedy Ūrkozpontban és a Challenger tanulságai című, korábban közölt blogbejegyzésben olvashatók.
Lágyacélok nemfolytonos rugalmas-képlékeny alakváltozási átmenete és ennek következményei melegen hengerelt szalagok feldolgozásánál
A Diszlokáció a műszaki gyakorlatban elnevezésű munkacsoport ez évi harmadik – és összességében már nyolcadik – értekezletét 2026. március 25-én tartotta, amelyen a lágyacélok talán legjellegzetesebb viselkedéséről, a nemfolytonos rugalmas-képlékeny alakváltozási átmenetről, dr. Mucsi András, gépészmérnök, tartott előadást. Az előadó szakmai életrajza és előadásának rövid kivonata az alábbiakban olvasható.
Nagyméretű energetikai nyomástartó rendszerek szerkezetintegritási elemzéseinek holisztikus koncepciója
A Paksi Atomerőmű további üzemidő-hosszabbítása lehetőségének vizsgálataiban fontos szerepet játszanak a sok szempont elemzésén alapuló szerkezetintegritási számítások
A Diszlokációk a mérnöki gyakorlatban munkacsoport – amely az MTA Műszaki Tudományok Osztálya Anyagtudományi és Technológiai Tudományos Bizottsága keretében működik – ez évi második ülését március 2-án, hétfőn tartotta. Az ülés fő napirendi pontját Fekete Tamás, a HUN-REN Energiatudományi Kutatóközpont csoportvezetője, Nagyméretű energetikai nyomástartó rendszerek szerkezetintegritási elemzéseinek holisztikus koncepciója című előadása jelentette. A témakör számos, szakmailag érdekes kérdését érintő előadást élénk szakmai konzultáció követte.
Acélváros születése, iparunk büszkesége-tündöklése és csendes hanyatlása-magánya
Kállai Gábor írása
1. Acélváros születése
Mottó: Természetesnek tűnik, hogy épített környezetünk és a mindennapi életünk egyik legjelentősebb-meghatározó szerkezeti anyaga és stratégiai szereplője az acél.
A korszerű-gazdaságos acéltermék előállítására a térségben egy új város született.
Amikor 1950 május 2-án az ország közepén, a Duna partján szerényen meghúzódó Pentelei- fennsíkon megtörtént az első kapavágás, egy új város (Sztálinváros később módosítva Dunaújváros) építése-születése kezdődött. Sokan gyanakodva hitték, hogy alig több mint 4 év után már Martin-acél készül az első kemencéből, és 50 évvel később már a hazai acélkohászat „fellegvára” lesz a Dunai Vasmű. Az ózdi, a diósgyőri és a csepeli kohászok segítették a „kistestvért”.
Alakváltozási textúra modellezése
Jurij Sidor professzor előadásával folytatódott a Diszlokáció a műszaki gyakorlatban munkacsoport őszi féléve. Az előadó szakmai életútját és az előadásának rövid tartalmát az alábbiakban olvashatjuk.
Határ a világűr – és a döntések ára. Mérnöki munkám a Kennedy Űrközpontban és a Challenger tanulságai
A diszlokáció a műszaki gyakorlatban munkacsoport ez évi negyedik, május 23-án tartott, ülésén Fekete Balázs – gépészmérnök, PhD – a blogbejegyzés címével azonos címmel tartott mintegy másfél órás előadást. Ez a bejegyzés a nagy érdeklődést kiváltó előadás diasorát tartalmazza. Az előadásról Dobránszky János, a bizottság társelnöke videofelvételt készített, amely az általa kezelt munkanaplóban érhető el. Azok a kollégák, aki nem tagjai a munkabizottságnak, az előadás anyagát ezen a linken érhetik el:
Hogyan támogathatja a ChatGPT a felsőfokú oktatást?
Szerző: Verő Balázs, Verő Balázsné
A ChatGPT-vel folytatott beszélgetés leiratát szerkesztette: Dobránszky János
1. Bevezetés
Bizonyára nem kell indokolni, miért fontos az a kérdés, hogy miként támogathatja a ChatGPT a felsőfokú oktatást. Tóth László, az Anyagvizsgálók Lapja felelős szerkesztője a nyár végén megkért, írjunk egy rövid cikket arról, hogy mi is az a ChatGPT. Kérésének eleget téve, összeállítottunk egy ismeretterjesztő jellegű írást, amelyben az általános tudnivalókon kívül két anyagtudományi példával szemléltettük ennek a – lényegét tekintve – a nagy nyelvi modellen alapuló számítógépes programok egyikének a képességeit. Kétféle kérdésre kértünk választ: a diszlokációk sokszorozódására vonatkozó kérdést mi fogalmaztuk meg, míg a második kérdést R. W. Hertzberg, R. P. Vinci és J. L. Hertzberg Deformation and fracture mechanics of engineering materials című, 2012-ben megjelent könyve[1] második fejezetének végén szereplő húsz kérdés közül választottuk ki. Már itt hangsúlyozzuk – és ennek az oktatás folyamatában kitüntetett jelentősége van – az angolszász szakkönyvekben az egyes fejezetek végén mindig szerepelnek ellenőrző kérdések, amelyekre az adott fejezet tartalmának alapos ismeretében és némi gondolkodás árán lehet felelni.
Elképzelések a Diszlokáció a műszaki gyakorlatban, az ATTB keretében működő munkacsoport tevékenységéről
1. Előzmények
Az ATTB 2024. február 13-án dr. Verő Balázs, az ATTB és a Prohászka János Alapítvány kuratóriumi tagjának előterjesztésében elfogadta a Diszlokáció a műszaki gyakorlatban című munkacsoport megalakulására vonatkozó javaslatot. A végső döntést a Műszaki Tudományok Osztálya hozza meg. A munkacsoportban folyó tevékenység koordinálásával az előterjesztőt bízta meg az ATTB. Lényegesnek tartjuk hangsúlyozni, hogy a munkacsoporton belüli tevékenység koordinálásáról, és nem vezetéséről van szó.
A projekt címében foglalt témakör szakirodalma ma már könyvtárnyi terjedelmű. A siker reményében csak akkor foghatunk a munkához, ha a feladatnak legjobban megfelelő kutatási módszert választjuk és alkalmazzuk.
Diszlokációs platform
A Magyar Tudományos Akadémia Műszaki Tudományok Osztályához tartozó, mintegy 25 tagot számláló Anyagtudományi és Technológiai Bizottsághoz – beleértve természetesen a bizottsági tagokat is – pillanatnyilag 170 köztestületi tag tartozik. A bizottsági munka keretében már többször felvetődött az a kérdés, hogy hogyan is lehetne a köztestületi tagokat jobban bevonni a közös feladatok megoldásába. Ennek módjára az MTA többi osztályához tartozó bizottságokban sem alakult ki eredményes módszer.