Volt egyszer egy nagy csapat

Kállai Gábor írása

Lassan, ismét közeledik az egykori diplomaosztás ideje, amely még ma is megérint. Jövőre már a gyémántdiploma kapujába érkezhetünk, ha Jóistenünk megsegít.

Mottó: (Ernest Hemingway után szabadon)
Búcsú az alma matertől, búcsú az iskolás évektől.
Búcsú a „harcos” évfolyamtársaktól, sajnos sokuktól örökre.
Aki nem ismeri a múltját, nem értheti a jelent,
amely mindig az előttünk álló jövő hordozója.  

Igazán valljuk, hogy fiatalságunk legszebb éveit az alma materben töltöttük. Bár a diplomaosztás után szétszéledtünk az országban, egymástól eltávolodva, eltérő területeken ténykedtünk, de a régi barátság még hosszú évek után is fennmaradt, még ma is tisztelettel nézünk a Társainkra, akikkel éveken keresztül együtt küzdöttünk a kitűzött célunkért, a közös élmények még meg is szépítik múltunkat. Ha találkozunk még ma is tudunk minek örülni, mire büszkének és miért szomorúak lenni. Köszönet érte.

Olvass tovább

Ismét megrendezték Kecskeméten a Műszaki Anyagtechnológiai Szakmai Konferenciát, a MASZK-ot

A Műszaki Anyagtechnológiai Szakmai Konferenciát, az ún. MASZK-ot, négy alkalommal rendezte meg a GAMF 2019 és 2023 között. Három év kihagyás után a konferencia, a „Mi, Akik Szeretjük a Képlékenyalakítást” (ugyancsak MASZK becenévre hallgató) különkiadással tért vissza, amely keretében köszöntöttük a 80. születésnapját ünneplő Danyi József tanár urat, a GAMF korábbi főigazgatóját, a Kecskeméti Főiskola korábbi rektorát, a Mechanikai Technológiai Tanszék korábbi tanszékvezetőjét és nem utolsó sorban a képlékenyalakítás, lemezalakítás és kapcsolódó tantárgyak odaadó oktatóját, közel ötven éven át.

Olvass tovább

Ügynöktípusú program a mesterséges intelligencia használatához

Az MTA Műszaki Tudományok Osztálya ATTB keretében működő Diszlokációk a műszaki gyakorlatban munkacsoport megalakításával – kimondva vagy kimondatlanul – az volt a célunk, hogy a képlékeny alakváltozás diszlokációs elméletének tananyagát a műszaki felsőoktatásban a kor nemzetközi színvonalához közelítsük, arra emeljük. A műszaki felsőoktatásban jelenleg is aktív szerepet játszó vezető oktatóktól tudjuk, hogy a diszlokációkkal kapcsolatos ismeretanyagot általában több évtizeddel ezelőtt írt tankönyvekből, monográfiákból oktatják, és sokszor az egyébként gyakorlati szempontból is igen fontos ismeretanyag oktatására szolgáló szűk időkeretbe még ezeknek a viszonylag régi könyvek ismeretanyagának is csak töredéke fér bele. Gondolunk itt például Verő József és Káldor Mihály: Fémtan, Kovács István és Zsoldos Lehel: Diszlokációk és képlékeny alakváltozás, valamint Prohászka János: A fémek és ötvözetek mechanikai tulajdonságai című könyvére.

Olvass tovább

Sikeresen zárult az Artemis II program

Fekete Balázs gépészmérnök, aki jelenleg a NASA rakétahajtómű-tervező mérnöke, a Diszlokáció a műszaki gyakorlatban munkacsoport kérésére beszámolót készített az Artemis II küldetésről, melyet az alábbi képre kattintva lehet megtekinteni (pdf).

Fekete Balázs szakmai életútjának fontosabb állomásai a Határ a világűr – és a döntések ára. Mérnöki munkám a Kennedy Ūrkozpontban és a Challenger tanulságai című, korábban közölt blogbejegyzésben olvashatók.

Lágyacélok nemfolytonos rugalmas-képlékeny alakváltozási átmenete és ennek következményei melegen hengerelt szalagok feldolgozásánál

A Diszlokáció a műszaki gyakorlatban elnevezésű munkacsoport ez évi harmadik – és összességében már nyolcadik – értekezletét 2026. március 25-én tartotta, amelyen a lágyacélok talán legjellegzetesebb viselkedéséről, a nemfolytonos rugalmas-képlékeny alakváltozási átmenetről, dr. Mucsi András, gépészmérnök, tartott előadást. Az előadó szakmai életrajza és előadásának rövid kivonata az alábbiakban olvasható.

Olvass tovább

Nagyméretű energetikai nyomástartó rendszerek szerkezetintegritási elemzéseinek holisztikus koncepciója

A Paksi Atomerőmű további üzemidő-hosszabbítása lehetőségének vizsgálataiban fontos szerepet játszanak a sok szempont elemzésén alapuló szerkezetintegritási számítások

A Diszlokációk a mérnöki gyakorlatban munkacsoport – amely az MTA Műszaki Tudományok Osztálya Anyagtudományi és Technológiai Tudományos Bizottsága keretében működik – ez évi második ülését március 2-án, hétfőn tartotta. Az ülés fő napirendi pontját Fekete Tamás, a HUN-REN Energiatudományi Kutatóközpont csoportvezetője, Nagyméretű energetikai nyomástartó rendszerek szerkezetintegritási elemzéseinek holisztikus koncepciója című előadása jelentette. A témakör számos, szakmailag érdekes kérdését érintő előadást élénk szakmai konzultáció követte.

Olvass tovább

Acélváros születése, iparunk büszkesége-tündöklése és csendes hanyatlása-magánya

Kállai Gábor írása

1. Acélváros születése

Mottó: Természetesnek tűnik, hogy épített környezetünk és a mindennapi életünk egyik legjelentősebb-meghatározó szerkezeti anyaga és stratégiai szereplője az acél.

A korszerű-gazdaságos acéltermék előállítására a térségben egy új város született.  

Amikor 1950 május 2-án az ország közepén, a Duna partján szerényen meghúzódó Pentelei- fennsíkon megtörtént az első kapavágás, egy új város (Sztálinváros később módosítva Dunaújváros) építése-születése kezdődött. Sokan gyanakodva hitték, hogy alig több mint 4 év után már Martin-acél készül az első kemencéből, és 50 évvel később már a hazai acélkohászat „fellegvára”  lesz a Dunai Vasmű. Az ózdi, a diósgyőri és a csepeli kohászok segítették a „kistestvért”.

Olvass tovább

Határ a világűr – és a döntések ára. Mérnöki munkám a Kennedy Űrközpontban és a Challenger tanulságai

A diszlokáció a műszaki gyakorlatban munkacsoport ez évi negyedik, május 23-án tartott, ülésén Fekete Balázs – gépészmérnök, PhD – a blogbejegyzés címével azonos címmel tartott mintegy másfél órás előadást. Ez a bejegyzés a nagy érdeklődést kiváltó előadás diasorát tartalmazza. Az előadásról Dobránszky János, a bizottság társelnöke videofelvételt készített, amely az általa kezelt munkanaplóban érhető el. Azok a kollégák, aki nem tagjai a munkabizottságnak, az előadás anyagát ezen a linken érhetik el:

Diszlokációs munkacsoport – Fekete Balázs előadása

Olvass tovább

Hogyan támogathatja a ChatGPT a felsőfokú oktatást?

Szerző: Verő Balázs, Verő Balázsné
A ChatGPT-vel folytatott beszélgetés leiratát szerkesztette: Dobránszky János

1. Bevezetés

Bizonyára nem kell indokolni, miért fontos az a kérdés, hogy miként támogathatja a ChatGPT a felsőfokú oktatást. Tóth László, az Anyagvizsgálók Lapja felelős szerkesztője a nyár végén megkért, írjunk egy rövid cikket arról, hogy mi is az a ChatGPT. Kérésének eleget téve, összeállítottunk egy ismeretterjesztő jellegű írást, amelyben az általános tudnivalókon kívül két anyagtudományi példával szemléltettük ennek a – lényegét tekintve – a nagy nyelvi modellen alapuló számítógépes programok egyikének a képességeit. Kétféle kérdésre kértünk választ: a diszlokációk sokszorozódására vonatkozó kérdést mi fogalmaztuk meg, míg a második kérdést R. W. Hertzberg, R. P. Vinci és J. L. Hertzberg Deformation and fracture mechanics of engineering materials című, 2012-ben megjelent könyve[1] második fejezetének végén szereplő húsz kérdés közül választottuk ki. Már itt hangsúlyozzuk – és ennek az oktatás folyamatában kitüntetett jelentősége van – az angolszász szakkönyvekben az egyes fejezetek végén mindig szerepelnek ellenőrző kérdések, amelyekre az adott fejezet tartalmának alapos ismeretében és némi gondolkodás árán lehet felelni.

Olvass tovább