Hónap: 2020 január

Miért nem záródnak az ezüstötvözetből készült lánc láncszemei?

Szerző:

Egy ezüstláncokat gyártó cég azzal keresett meg, hogy a nyakláncok minőségének ellenőrzésekor sok esetben azt tapasztalták, hogy a láncszemek nem záródnak, és a lánc könnyen szétesik. Szem előtt tartva a felsorolt szempontokat, a következőképpen jutottunk el a megoldáshoz.

1. lépés: Megrendelő a telefonos tájékozódás során elmondta, hogy véleményük szerint a vékony ezüstötvözet huzalból kialakított láncszem forrasztási hiányossága okozza a lánc szakadását. A láncszemeket megfelelő átmérőjű és megfelelő összetételű vékony ezüstötvözet huzalból, szemenként állítják elő, mégpedig úgy, hogy a már kész láncszembe illesztett, de még nyitott láncszemek végeit speciális ezüstforrasztásra alkalmas forrasztó-pasztával, megfelelő, speciális készülékben összeforrasztják. Az összeforrasztás közben a forrasztási hely és környezete értelemszerűen felmelegszik.

Olvass tovább

Hogyan célszerű a KFI projektek során keletkezett információkat rendezni?

Szerző:

A többéves KFI projektek során nagyon nagyszámú és különböző típusú dokumentum keletkezik. Már a projekt kezdetekor el kell dönteni, hogy hogyan gyűjtjük és rendszerezzük a dokumentumokat.

Mindenképpen ki kell alakítani egy, a projektfeladatoknak megfelelő struktúrát. A következő szempontokat célszerű figyelembe venni:

A projekt során keletkező dokumentumokat elektronikus és nyomtatott formában egyaránt gyűjteni kell, méghozzá strukturált formában. A továbbiakban megfogalmazott szempontok elsősorban a szakmai dokumentációra vonatkoznak.

A papíralapú, vagyis nyomtatott dokumentumok strukturált formában való gyűjtésére a lefűzős dossziék a legalkalmasabbak. A dokumentumokat célszerű átlátszó, lefűzhető műanyag „bugyikba” helyezni.

Célszerű egy központi, a projekt legfontosabb dokumentumait magába foglaló dosszié létrehozása. Ebbe a dossziéba javasolt elhelyezni

  • magát a projekttervezetet,
  • az elfogadási nyilatkozatot,
  • az esetleges módosításokat,
  • az ellenőrzések során keletkezett dokumentumokat és
  • az egyes mérföldkövekhez tartozó záródokumentumokat, jelentéseket, beszámolókat.

Ebben a dossziéban kell a konzorciumi partnerek dokumentumait időrendben gyűjteni, és elérni azt, hogy ők is a továbbiakban ismertetendő strukturált formát használják a saját dokumentumaik gyűjtésekor.

Olvass tovább

Mire kell figyelni egy kutatási program összeállításakor, elvállalásakor?

Szerző:

Egy kutatási program kidolgozásakor illetve sikeres pályázás után a következő szempontokat célszerű figyelembe venni:

Nagyon alaposan meg kell vizsgálni, hogy a pályázati kiírás milyen irányú tevékenységet tűz ki célul. Tisztában kell lennünk a tervezett kutatás jellegével kapcsolatban azzal, hogy az alapkutatástól a késztermék előállításáig terjedő skálán hol helyezkedik el a választott téma. Az OTKA-projektek alapvetően alapkutatást támogatnak, míg az EU-projektek döntő többségében egy 10-es skálán pontosan meg kell adni azt, hogy milyen szintről indul a kutatás, és hová kíván eljutni.

Alapvető, hogy a választott témában meglegyen a szakirodalmi tájékozottságunk. Legalább az utolsó öt év publikációit célszerű feldolgozni, különös tekintettel az ún. áttekintő cikkek tartalmára, és nem szabad megfeledkezni a témához illeszkedő szabadalmakról sem.

Lényeges, hogy csak akkor kezdeményezzünk új projektet, ha korábbi tapasztalataink és a szakirodalmi adatok szerint képesek vagyunk túllépni a már elért szintet, reprodukciós kutatásra ma már aligha lehet támogatást kapni, de ez nem is lehet egy valódi kutató számára érdekes.

Olvass tovább

Mire kell figyelni egy megbízási munka vállalásakor?

Szerző:

Amikor az ember egy külső cég által felvetett problémával kezd foglalkozni, számos körülményt kell szem előtt tartani. Ezek – a teljesség igénye nélkül – a következők lehetnek:

  • Célszerű először is tisztázni, hogy a külső cég részéről kivel állunk kapcsolatban: a cég vezetőjével, a műszaki vezetővel vagy éppen a konkrét gyártást végző szakemberrel.
  • Azt is tisztázni kell, hogy mire irányul a megkeresés: a hiba okának megállapítására, vagy a hiba elhárítására. E két szint elkülönítése feltétlenül szükséges a későbbi viták elkerülése végett.

Az első kapcsolatfelvétel közben, legyen az személyes vagy telefonon történő megbeszélés, ügyelni kell arra, hogy kérdéseinkkel ne vezessük rá az esetleges megbízót a probléma megoldására, hiszen akkor eleshetünk egy-egy megbízástól.

Olvass tovább

Milyen típusú kérdésekkel, problémákkal foglalkozunk az Anyagtudomány.eu-n?

Szerző:

Szakmai pályafutásom során kétféle feladattal, problémával találtam magam szembe.

Ezeknek egyik csoportját azok az esetek képezik, amelyek valamely külső oktató- vagy kutatóhelyen, vagy az iparban merültek fel, és megkeresés révén fordultak hozzám vagy hozzánk. Ezeknek a feladatoknak a bemutatása egy-egy esettanulmány formájában lehetséges, de természetesen voltak olyan feladatok is, amelyek egy-egy nagyobb volumenű és több éven át tartó kutatási feladat során merültek fel. Ezek részletes ismertetése értelemszerűen nem lehetséges, ezekből a kutatási témákból csak azokat a momentumokat mutatom be, amelyek a kutatási téma megoldásában meghatározó szerepet játszottak.

A tisztázandó kérdések másik csoportjába azok tartoznak, amelyekkel ismereteim bővítése során szembesültem, vagyis a hazai és külföldi szakirodalom tanulmányozása során merültek fel bennem olyan kérdések, amelyekre választ akartam kapni.