A legutóbbi bejegyzésünk lényegében a diszlokációs munkacsoport záróértekezletének emlékeztetője volt, amelyben a hozzászólók mondanivalójának legfontosabb elemeit tettük közzé. Azt kértük ugyanis az előkészítő munka során a résztvevőktől, hogy mondják el röviden, mit tartanak saját tevékenységükben, illetve a többi résztvevő munkájában különösen figyelemre méltónak. A hozzászólások közül bizonyára sokuknak felkeltette az érdeklődésüket S. Tóth László professzornak a Taylor összefüggés néhol helytelen alkalmazásáról megfogalmazott mondatai. Amikor Dobránszky Jánossal az emlékeztetőt összeállítottuk, megfogalmazódott bennünk az az ötlet, hogy de jó lenne erről a témáról egy munkacsoport ülésen belül vitatkozni, azt megbeszélni. Mivel erre a záróértekezlet után lehetőség már nem nyílik, úgy gondoltuk, hogy megkérjük a ChatGPT-t, hogy fejtse ki részletesen a Taylor összefüggéssel kapcsolatos véleményét. A bevezető szöveg után ennek a Jánossal közösen készült chates beszélgetésnek a teljes anyagát közöljük, utalva arra, hogy a beszélgetésben a tervezett jegyzettel kapcsolatban is kapunk hasznos tanácsokat.
Diszlokációs platform
A Diszlokációk a műszaki gyakorlatban munkacsoport záróértekezletének előzményei és iránymutatásai
Készült 2026. júliusában. Összeállította Verő Balázs, szerkesztette Dobránszky János, lektorálták a résztvevők
Az eredeti tervek szerint is csak távjelenléti formában működtetni kívánt, tudományos kutatási vitafórum lezárásaként egy személyes részvételű záróértekezlet megtartását Groma István vetette fel a hetedik értekezlet utáni beszélgetés közben, és egyúttal jelezte, hogy örömmel vendégül látja a munkacsoport tagjait az ELTE Anyagfizika Tanszékén. A záróértekezlet megtartását és a meghívást mindenki örömmel fogadta, és Dobránszky Jánossal együtt vállaltuk annak előkészítését. Az időpont kijelölésekor mindenképpen figyelembe kívántuk venni a munkacsoport két oszlopos tagjának, S. Tóth Lászlónak és Fekete Balázsnak az esetleges, más irányú lekötöttségeit. Kiderült, hogy Fekete Balázs ez évben nem látogat haza az USA-ból, míg S. Tóth László június közepe táján minden bizonnyal itthon lesz, mert előadást tart Kecskeméten a MASZK konferencián. Így a záróértekezlet időpontjára előzetesen június 11-ét jelöltük meg, kiderült, hogy ebben az időpontban az előadók szinte mindegyike eleget tud tenni Groma István meghívásának.
Eredményes munkát végzett a diszlokációs munkacsoport
A Diszlokáció a műszaki gyakorlatban munkacsoport a nyolcadik szakmai előadás elhangzásával befejezte munkáját, és a több, mint egy éves működése alatt végzett tevékenységéről zárójelentést készítettünk. Ez a jelentés a munkacsoport esetleges további terveiről is szól.
Diszlokációs munkacsoport – Zárójelentés
A diszlokáció: képlékeny alakváltozás és alakítási keményedés
Groma István, az ELTE Anyagfizikai Tanszéke professzorának előadása két részre tagozódott. Az első részben azokat a diszlokációkkal kapcsolatos, alapvető ismereteket mutatta be, amelyek alapján értelmezhető, hogy a tiszta réznél miért „jobb” szerkezeti anyag a bronz, illetve az acél miért múlja felül a tiszta vas tulajdonságait. Groma István professzor több évtizedes tapasztalatából kiindulva, a témakör minden lényeges elemét érintve tárgyalta azokat a jelenségeket, amelyek szükségesek a kristályos anyagok képlékeny alakváltozásakor bekövetkező tulajdonságváltozások, elsősorban az alakítási keményedés értelmezéséhez. Hangsúlyozta, hogy ebben a folyamatban kezdeményező szerepet játszottak a magyar kutatók is, nevezetesen Orován Egon és Polányi Mihály. Az előadás kiemelkedően érdekes része az a szuperszámítógéppel készített szimuláció, amely mintegy egymilliárd atom kristályban való elrendeződését mutatja, láthatóvá téve a hibaszerkezet bizonyos elemeinek megjelenését is. Az előadás változatlan formájában kiválóan megfelel egy diszlokációkkal magasabb szinten foglalkozó csoport számára készített bevezetőnek, míg az egyes felvetett témákat kibővítve akár egy diszlokációs előadássorozat tematikájának is tekinthető.
Ügynöktípusú program a mesterséges intelligencia használatához
Az MTA Műszaki Tudományok Osztálya ATTB keretében működő Diszlokációk a műszaki gyakorlatban munkacsoport megalakításával – kimondva vagy kimondatlanul – az volt a célunk, hogy a képlékeny alakváltozás diszlokációs elméletének tananyagát a műszaki felsőoktatásban a kor nemzetközi színvonalához közelítsük, arra emeljük. A műszaki felsőoktatásban jelenleg is aktív szerepet játszó vezető oktatóktól tudjuk, hogy a diszlokációkkal kapcsolatos ismeretanyagot általában több évtizeddel ezelőtt írt tankönyvekből, monográfiákból oktatják, és sokszor az egyébként gyakorlati szempontból is igen fontos ismeretanyag oktatására szolgáló szűk időkeretbe még ezeknek a viszonylag régi könyvek ismeretanyagának is csak töredéke fér bele. Gondolunk itt például Verő József és Káldor Mihály: Fémtan, Kovács István és Zsoldos Lehel: Diszlokációk és képlékeny alakváltozás, valamint Prohászka János: A fémek és ötvözetek mechanikai tulajdonságai című könyvére.
Sikeresen zárult az Artemis II program
Fekete Balázs gépészmérnök, aki jelenleg a NASA rakétahajtómű-tervező mérnöke, a Diszlokáció a műszaki gyakorlatban munkacsoport kérésére beszámolót készített az Artemis II küldetésről, melyet az alábbi képre kattintva lehet megtekinteni (pdf).
Fekete Balázs szakmai életútjának fontosabb állomásai a Határ a világűr – és a döntések ára. Mérnöki munkám a Kennedy Ūrkozpontban és a Challenger tanulságai című, korábban közölt blogbejegyzésben olvashatók.
Lágyacélok nemfolytonos rugalmas-képlékeny alakváltozási átmenete és ennek következményei melegen hengerelt szalagok feldolgozásánál
A Diszlokáció a műszaki gyakorlatban elnevezésű munkacsoport ez évi harmadik – és összességében már nyolcadik – értekezletét 2026. március 25-én tartotta, amelyen a lágyacélok talán legjellegzetesebb viselkedéséről, a nemfolytonos rugalmas-képlékeny alakváltozási átmenetről, dr. Mucsi András, gépészmérnök, tartott előadást. Az előadó szakmai életrajza és előadásának rövid kivonata az alábbiakban olvasható.
Nagyméretű energetikai nyomástartó rendszerek szerkezetintegritási elemzéseinek holisztikus koncepciója
A Paksi Atomerőmű további üzemidő-hosszabbítása lehetőségének vizsgálataiban fontos szerepet játszanak a sok szempont elemzésén alapuló szerkezetintegritási számítások
A Diszlokációk a mérnöki gyakorlatban munkacsoport – amely az MTA Műszaki Tudományok Osztálya Anyagtudományi és Technológiai Tudományos Bizottsága keretében működik – ez évi második ülését március 2-án, hétfőn tartotta. Az ülés fő napirendi pontját Fekete Tamás, a HUN-REN Energiatudományi Kutatóközpont csoportvezetője, Nagyméretű energetikai nyomástartó rendszerek szerkezetintegritási elemzéseinek holisztikus koncepciója című előadása jelentette. A témakör számos, szakmailag érdekes kérdését érintő előadást élénk szakmai konzultáció követte.
A fenomenológiai modellezésnek a kutatásban és oktatásban játszott szerepéről szóló előadással folytatta munkáját a Diszlokációs munkacsoport
A Diszlokáció a műszaki gyakorlatban munkacsoport ez évi első ülését 2026. január 28-án volt, amelyen dr. Béres Gábor Fenomenológiai modellek az oktatásban és a kutatásban a GAMF-on címmel tartott előadást.
Az előadó életrajza az alábbiakban olvasható:
Béres Gábor József, gépészmérnök, okleveles kohómérnök, egyetemi docens és tudományos dékánhelyettes a Neumann János Egyetem GAMF Karán.
Alakítás keresztmetszetváltozás nélkül – szilárdság- és teljesítőképesség-növelés könyöksajtolással
Az Anyagtudományi és Technológiai Tudományos Bizottság keretében működő Diszlokációk a műszaki gyakorlatban nevű munkacsoport 2025. november 27-én tartotta soron következő ülését. Ezen az ülésen a szakmai előadást Gonda Viktor, az Óbudai Egyetem docense Alakítás keresztmetszetváltozás nélkül – szilárdság- és teljesítőképesség növelés könyöksajtolással címmel tartotta. A szakmai előadás után a bizottság tagjai megbeszélést folytattak a képlékeny alakváltozás diszlokációs elméletének a felsőoktatásban betöltött mai helyzetéről. A beszélgetés alapját egy mesterséges intelligenciával készült javaslat képezte.