Az MTA májusi közgyűlése fontos határozatokat hozott a tudomány magyarnyelvűségével kapcsolatban

2024. májusának első hétfőjén kezdődött meg a Magyar Tudományos Akadémia 197. közgyűlése. Az alapításának 199. évében járó MTA-nak törvényi kötelessége a magyar nyelv ápolása [1994. évi XL. törvény a Magyar Tudományos Akadémiáról ]. A magyar mint tudományos nyelv ápolásának kérdéskörével foglalkozó, az eredeti tárgysorozat szerint 19. napirendi pont, az elnökség javaslatára, előrekerült mint 2. napirendi pont, közvetlenül az elnöki beszámoló után. A közgyűlés két részletben tárgyalta ezt a témakört:

Az első szakaszban a magyar tudományos nyelv használatáról szóló, 2023 végén lezajlott aka­démiai vitafórum ajánlásai alapján terjesztett elő javaslatokat az MTA elnöksége. A közgyűlés elfogadta az akadémiai vitafórum értékeléséről készített jelentést, és elfogadott egy ünnepi nyilatkozatot.

A magyarnyelvűséggel foglalkozó napirend második szakaszában azt az írásos egyéni indítványt tárgyalta a közgyűlés, amelyet a magyar tudománynyelvek megőrzése érdekében nyújtott be előterjesztőként Dobránszky János, Bősze Péter, Verő Balázs, Kontra Miklós és Kaptay György, közel negyven köztestületi, azaz akadémiai tag támogatásával. A közgyűlés előtt két hónappal benyújtott indítványban megfogalmazott öt ajánlás a következő:

1. ajánlás: „Minden tudományterületen szükséges megőrizni és fenntartani magyar nyelvű tudományos kiadványokat. Erre az MTA tagjai és tudományos osztályai fordítsanak különös gondot”.

2. ajánlás: „Minden tudományterületen szükséges megőrizni és fenntartani magyar nyelvű tudományos rendezvényeket. Erre az MTA tagjai és tudományos osztályai fordítsanak különös gondot”.

3. ajánlás: „A magyar költségvetési forrásokból működtetett kutatástámogatási rendszerekben meg kell szüntetni a kizárólagos angolnyelvűséget. Azokat a pályázatokat, amelyekben minden résztvevő (kiíró, pályázó és bíráló) magyar, magyar nyelven kell beadni”.

4. ajánlás: „Magyar kutatók magyar nyelven is rendszeresen jelentessenek meg tudományos közleményeket. Ez legyen feltétele a tudományos értekezések elfogadásának; a vonatkozó elveket és módszereket be kell építeni a tudományos címek odaítélésének eljárásaiba”.

5. ajánlás: „A magyar állampolgároknak az önálló tudományos műveiket minden szinten (a tudományos diákköri dolgozattól a doktori (PhD) értekezésen át az MTA doktora cím elnyeréséért benyújtott doktori műig és az akadémikusi székfoglalóig) magyar nyelven vagy magyar nyelven is szükséges megírni, benyújtani, elbírálni, előadni, megvitatni és megvédeni. A magyar nyelvű értekezéseket kiegészítheti (ez egyébként mindig kívánatos a nemzetközi tájékoztatásra), de ki nem válthatja idegen nyelvű dolgozat, értekezés egyidejű beadása.

Az indítvány egyes ajánlásairól külön-külön hozott határozatot a közgyűlés: az első kettőt közel 3/4-es többséggel elfogadta, a további hármat viszont, bő 4/5-ös többséggel, elutasította.

Számos hozzászólás hangzott el a közgyűlési vitában. A hozzászólók kritikát és kifogásokat fogalmaztak meg, elsősorban a 3., a 4. és az 5. ajánlásról, különösen is az utóbbiról. A kritikák főbb állításai szerint az ajánlások több eleme jogszabályba ütközik, doktori szabályzatot sért, imperatívuszban van megfogalmazva, szembe megy az EU felsőoktatási terveivel, rá akarja kényszeríteni a tudósra a magyar nyelvet, tovább tart megírni az akadémiai doktori értekezést, a tizedesvesszőt meg kellene szüntetni, csak kevés osztály támogatja az ajánlásokat.

Az elhangzott kritikai észrevételekre az előterjesztők közül mindhárom közgyűlési tag (Kaptay György, Kontra Miklós és Dobránszky János) válaszolt. Rámutattak az elhangzott kifogások jelentős részének a megalapozatlanságára, illetve azokra a magyarnyelvűséget pusztító jelenségekre, amelyek pl. az akadémiai doktori értekezések terén máris komolyan fenyegetik a magyar tudománynyelveket. Az „MTA doktora” címre – és a cím megszerzésével elnyerhető életjáradékra – pályázók körében ezen a két tudományos osztályon riasztóan elburjánzott az angol nyelvű értekezések (a matematikain 85%, a műszakin 45%) benyújtása, annak ellenére, hogy az akadémia doktori szabályzata szerint „a doktori mű alapformája a magyar nyelvű értekezés”. 

Az előterjesztők úgy értékelték, hogy már maga az ajánlások rendes megvitatása, majd közülük kettőnek az elfogadása a közgyűlés által igen komoly eredménynek tekinthető. Ennek elérésében óriási szerepe volt annak, hogy nagyon jelentős támogatást sikerült felmutatni az indítvány benyújtásakor: minden akadémiai tudományterületre kiterjedő, elismert magyar tudósok – hazaiak és külhoniak, köztük tekintélyes akadémikusok – álltak az indítvány ajánlásai mellé.

Szólj hozzá!