Acélváros születése, iparunk büszkesége-tündöklése és csendes hanyatlása-magánya

Kállai Gábor írása

1. Acélváros születése

Mottó: Természetesnek tűnik, hogy épített környezetünk és a mindennapi életünk egyik legjelentősebb-meghatározó szerkezeti anyaga és stratégiai szereplője az acél.

A korszerű-gazdaságos acéltermék előállítására a térségben egy új város született.  

Amikor 1950 május 2-án az ország közepén, a Duna partján szerényen meghúzódó Pentelei- fennsíkon megtörtént az első kapavágás, egy új város (Sztálinváros később módosítva Dunaújváros) építése-születése kezdődött. Sokan gyanakodva hitték, hogy alig több mint 4 év után már Martin-acél készül az első kemencéből, és 50 évvel később már a hazai acélkohászat „fellegvára”  lesz a Dunai Vasmű. Az ózdi, a diósgyőri és a csepeli kohászok segítették a „kistestvért”.

Olvass tovább

Az MI lesz a harmadik vagy negyedik hivatalos bíráló?

1. Bevezetés

Már egy, mintegy két-három évvel ezelőtt feltöltött egyik cikkben utaltam arra, hogy a mesterségesintelligencia-programok jelentős szerepet játszhatnak majd a műszaki anyagtudomány fejlődésében. (Az anyagtudomany.eu blogomban a következő bejegyzésre utalok: A Frank-Read diszlokációforrás a generatív mesterséges intelligencia célkeresztjében). A technikai ablak és a technológiai ablak közös paramétermezeje által kijelölt feldolgozási ablak értelmezésekor utaltam a számítógépes modellezés és ezen belül a mesterséges intelligencia (MI) szerepének jelentőségére. (Utalás az Új generációs, nagy hozzáadott értékű, többes fázisú acélok az életminőség szolgálatában – egy sikeres pályázat margójára c. bejegyzésre). Az MI fejlődésében – amelynek már legalább tíz éves története van – új korszakot nyitott az úgynevezett generatív MI megjelenése. Napjainkban már a közszolgálati médiumokban is szinte minden nap hallhatunk ennek a technológiának a legkülönbözőbb vonatkozásairól, például az oktatásban a jövőben valószínűleg betöltendő szerepéről. (Hogyan támogathatja a ChatGPT a felsőfokú oktatást?). Mégis úgy érzem, hogy az MI és a generatív MI közötti alapvető különbség nem mindenki számára nyilvánvaló, pedig e nélkül ez utóbbi helyes alkalmazása nem képzelhető el. Amennyiben egy új szakterület fogalmai bekerülnek a hétköznapi beszédbe, az is gyakori, hogy ezeket a fogalmakat azok pontos definíciójának ismerete nélkül használjuk, és ez különösen gyakori, ha ezeket a fogalmakat az angol eredeti betűszavas rövidítésével helyettesítjük, tetézve ezt a bajt azzal is, hogy még a helyes kiejtésre sem ügyelünk.

Olvass tovább

A fenomenológiai modellezésnek a kutatásban és oktatásban játszott szerepéről szóló előadással folytatta munkáját a Diszlokációs munkacsoport

A Diszlokáció a műszaki gyakorlatban munkacsoport ez évi első ülését 2026. január 28-án volt, amelyen dr. Béres Gábor Fenomenológiai modellek az oktatásban és a kutatásban a GAMF-on címmel tartott előadást.

Az előadó életrajza az alábbiakban olvasható:

Béres Gábor József, gépészmérnök, okleveles kohómérnök, egyetemi docens és tudományos dékánhelyettes a Neumann János Egyetem GAMF Karán.

Olvass tovább

Alakítás keresztmetszetváltozás nélkül – szilárdság- és teljesítőképesség-növelés könyöksajtolással

Az Anyagtudományi és Technológiai Tudományos Bizottság keretében működő Diszlokációk a műszaki gyakorlatban nevű munkacsoport 2025. november 27-én tartotta soron következő ülését. Ezen az ülésen a szakmai előadást Gonda Viktor, az Óbudai Egyetem docense Alakítás keresztmetszetváltozás nélkül – szilárdság- és teljesítőképesség növelés könyöksajtolással címmel tartotta. A szakmai előadás után a bizottság tagjai megbeszélést folytattak a képlékeny alakváltozás diszlokációs elméletének a felsőoktatásban betöltött mai helyzetéről. A beszélgetés alapját egy mesterséges intelligenciával készült javaslat képezte.

Olvass tovább

Így készült a család és a szakma Verő József emlékezetére

2025. szeptember 30-án jeles napra ébredtünk, ugyanis ezen a napon avattuk fel édesapánk emléktábláját a Széphalom utcai házának falán, és ugyanezen a napon délután tartotta meg a szakma az Akadémián tartott emlékülést.

Az ember a mindennapi események sodrában előre sohasem tudja, hogy egy későbbi, az adott pillanatban jelentős eseménynek végül is mi a kiindulópontja. Így vagyok én az előbb említett két jelentős eseménnyel is, és számomra is meglepő volt, hogy már milyen régóta foglalkoztatott a gondolat: édesapám munkásságára – halála után 40 évvel – rá kellene ismét irányítani a figyelmet. Ne feledjük, hogy már negyven kohómérnök évfolyam végzett úgy, hogy édesapámmal az oktatás keretében már személyesen nem találkozhatott, legfeljebb csak közvetve, az általa írt, mindmáig tankönyvként használt Fémtan könyvével.

Olvass tovább

Határ a világűr – és a döntések ára. Mérnöki munkám a Kennedy Űrközpontban és a Challenger tanulságai

A diszlokáció a műszaki gyakorlatban munkacsoport ez évi negyedik, május 23-án tartott, ülésén Fekete Balázs – gépészmérnök, PhD – a blogbejegyzés címével azonos címmel tartott mintegy másfél órás előadást. Ez a bejegyzés a nagy érdeklődést kiváltó előadás diasorát tartalmazza. Az előadásról Dobránszky János, a bizottság társelnöke videofelvételt készített, amely az általa kezelt munkanaplóban érhető el. Azok a kollégák, aki nem tagjai a munkabizottságnak, az előadás anyagát ezen a linken érhetik el:

Diszlokációs munkacsoport – Fekete Balázs előadása

Olvass tovább

Beszélgetés a ChatGPT-vel S. Tóth László előadása után (2025. március 8.)

Első kérdés:

Egy tudományos szakbizottsági értekezleten az előadó a képlékeny alakváltozásról, az úgynevezett statisztikus diszlokációk és a geometriailag szükséges diszlokációk szerepét tárgyalta. Az ilyen témájú tudományos cikkekben a „statisztikai” jelző mellett „véletlenszerű” („random”) jelzőt is használják. Kérlek, definiáld röviden a diszlokációnak ezt a két fajtáját, és azt, hogy melyik jelző a gyakrabban használt!

A ChatGPT válasza az első kérdésre:

A képlékeny alakváltozás során a statisztikus diszlokációk (SD – statistical dislocations) és a geometriailag szükséges diszlokációk (GND – geometrically necessary dislocations) eltérő szerepet töltenek be:

Olvass tovább

Így lesz teljes az ’56-os történet

Előző bejegyzésemet már több, mint 1300-an olvasták, ezért arra gondoltam, hogy édesapám és Geleji Sándor NDK-ból való hazatérésének részleteit László bátyámtól kapott információkkal kiegészítem. Ehhez idézem az eredeti bejegyzés vonatkozó részletét:

„Elsejéről másodikára virradó hajnalban azonban váratlanul megszólalt a telefon, és édesanyánk nagy meglepetésére és örömére, édesapánk szólalt meg a vonal másik végén. Nyilván az első kérdés édesanyánk részéről arra vonatkozott, hogy jól van-e, és hogy hol van. Édesapánk röviden elmondta, hogy útitársának, Geleji Sándornak óbudai lakásáról telefonál, jól van, és még ezen a hajnalon megpróbál gyalog hazajutni. Ez a körülbelül egy, másfél órás túra sikerrel járt, és november 2-án, kora délelőtt megint együtt volt a család. Arra nem emlékszem, hogy nekünk, gyerekeknek édesapánk a hazaérkezése után részletesen elmesélte volna a hazautazás viszontagságait, csak annyit említett, hogy a Deák Ferenc nevű gőzössel érkezett meg az óbudai kikötőbe, és még ezelőtt gépfegyverrel lőtték a hajójukat.”

A leírtak majdnem minden részletben megfelelnek a valóságnak, egy ponton azonban nem. Nevezetesen ott, hogy szüleink, illetve édesapám a gyerekeket nem tájékoztatta a hazautazás részleteiről, pontosabban én nem emlékszem, vagy már elfelejtettem, hogy hogyan is jutottak haza. Ahogy azt már említettem, László bátyám mesélte el nem sokkal 84. születésnapja előtt, amikor meglátogattuk őt a pilisvörösvári Szent Erzsébet Otthonban. Beszélgetés közben megemlítettem neki, hogy a blogomra szeretném feltenni az ’56-os forradalmi eseményekről szóló írásomat. Amikor röviden fölelevenítettük a családdal történteket, és eljutottunk a hazatérés részleteihez, Laci bátyám számos részlettel ki tudta egészíteni a történetet.

Olvass tovább

Köszöntő az ATTB és a Diszlokáció a műszaki gyakorlatban munkacsoport 2024. november 19-i ülésén

Tisztelettel köszöntöm az ATTB tagjait, a „diszlokációs munkacsoport” alapító tagjait és meghívott kedves vendégeinket!

Bár a Diszlokáció a műszaki gyakorlatban nevű munkacsoport története az anyagtudomany.eu blogon olvasható, engedjétek meg, hogy néhány mondat erejéig felidézzem ezt a mintegy nyolc hónapra visszatekintő történetet. Teszem ezt azért is, hogy eljussak ahhoz a fogalomhoz, ahhoz a gondolathoz, amelyből kiindulva fogalmaztam meg ennek a köszöntőnek a mondanivalóját. 

Olvass tovább